english/
tranzit.org/

tranzit.hu/

Art always has its consequences

nemzetközi kutatási együttműködés

„Art always has its consequences” (A művészet mindig következmányekkel jár) hosszútávú nemzetközi együttműködési platformként működik négy nemzetközi szervezet között: What, How and for Whom? (Horvátország), tranzit. hu (Magyarország), Museum Sztuki Łódź (Lengyelország) és Center_kuda.org (Szerbia). Új műtárgyak létrehozásán, kiállításokon, kiadványokon, szemináriumokon és kutatásokon keresztül a projekt célja, hogy párbeszédet kezdeményezzen egy párhuzamos művészettörténet írásának szükségességéről. Kritikus és kreatív módon nyitja meg újra a résztvevő országok modernista örökségének és történelmének kérdéskörét, valamint az saját történelem, ön-pozícionálás, a művészettörténet újraértelmezése, a kollektív traumák és amnézia kérdéseit., kiállítások szervezése, kiadványok kiadása, valamint kutatási és ismeretfejlesztési programok révén, a projekt aktívan épít a résztvevő országok – Horvátország, Magyarország, Románia és Szerbia - modern és konceptuális művészeti hagyományaira és művészetelméleti gyakorlataira, miközben élő kapcsolatokat kíván létrehozni ezek a történeti és a kortárs jelenségek között. A projekt négy olyan terület tanulmányozására fókuszál, amelyek még mindig csak a hivatalos művészeti narratívák határán kapnak helyet: a kiállítások történetére, művészek írásaira, az archiválási gyakorlatokra, és a konceptuális dizájnra és tipográfiára.

1. “A kiállítások láthatatlan története”: a részprojekt célja, hogy Kelet-Európa, különösen a résztvevő országok történeti és kortárs kiállítási gyakorlatait kutassa. A kortárs képzőművészet a kiállítás médiumán keresztül éri el a közönségét. A művészeti kiáltványok, programok megfogalmazásának sokféle egyéb formájával szemben a kiállítások a tehetség, az erőforrások és a figyelem mobilizálásának elsődleges színterei. Bár a kiállítások a művészet kulturális jelentéseit hozzák létre, erősítik meg, a kiállítások történetét csak a közelmúltban kezdték kutatni. A kiállítások története a művészet történetétől eltérően fontos betekintést ad a kollektív identitás kérdéseiben, mert a kiállításokon keresztül nyilvánvalóvá válik a kulturális homogenizáció.
Hogyan pozícionálódnak a kiállítások a „hivatalos” képzőművészethez való viszonyukban, hogyan és milyen mértékben vannak hatással a művészeti intézmények funkcióira, milyen módon járulnak hozzá kulturális hatások kialakításhoz, hogyan hatnak bizonyos normák hegemonizációjára, hogyan pozícionálódnak az ideológiai és gazdasági keretekhez való viszonyukban – ezek azok a kérdések, amelyeket a projekt Kelet-Európa művészettörténetének konextusában vizsgálni fog.

2. Művészszövegek: A poszt-szocialista országokból származó művészszövegek, kiáltványok, dokumentumok kollektív kutatásának és szerkesztésének célja, hogy alapot teremtsen a művészi elképzelések és a kelet-közép európai régió művészeti mozgalmainak összehasonlító vizsgálatához, amely az államszocializmus 50 éves közös múltján osztozik. A művészszövegek gyűjteménye nem csak fontos forrása lesz a régió, vagy valamelyik ország művészet- vagy kultúrtörténetének további vizsgálatához, de maga is reprezentálja a társadalmi és politikai változásokra adott reflexiókat és azokat a stratégiákat, ahogyan a művészet reagált ezekre. A kiállítások történetéhez hasonlóan a művészek írásai szintén a hagyományos művészettörténet-írással párhuzamos történetként szolgálnak.
A művészek írásai még mindig nehezen hozzáférhetőek nem csak nemzetközi de helyi és regionális szinten is. A projekt célja, hogy régió szakembereinek saját, belső nézőpontjából releváns művészszövegeket válasszon ki és jelentessen meg, valamint, hogy előmozdítsa a tudáscserét és az ismeretek megosztását. A művészek írásainak elemzése új perspektívákat nyithat a művész szerepének és helyzetének megváltozásával kapcsolatban, és hozzájárulhat releváns kategóriák kialakításához, amelyek gazdagíthatják a régió művészettörténetét.


3. Konceptuális dizájn és tipográfia: A konceptuális dizájn és tipográfia kutatásának célja, hogy újra felfedezze a művészek és dizájnerek sajátos kreatív gyakorlatait a 20. században; a kutatás a történeti avant-garde és neo-avant garde dizájn gyakorlatai valamint a kortárs dizájn közötti kapcsolat vizsgálatának szélesebb kontextusában mozog. A projekt célja, hogy hatást gyakoroljon és újradefiniálja a kereskedelmi tevékenységnek tekintett dizánj gyakorlatok szokásos olvasatait, és hogy felélessze a dizájnnak művészeti kifejezésmód és társadalmi elkötelezettség lehetőségeként való értelmezését. A dizájnerek jelenlegi a kreatív iparban és a kultúra területének szabályozó mechanizmusaiban elfoglalt pozíciójának kommerciális és kizsákmányoló aspektusaival szemben „Konceptuális dizájn és tipográfia” projekt a dizájn gyakorlatokban rejlő azon lehetőséget aktualizálja, amelyek a fejlődés, a társadalmi változások és a művészet területének új társadalmi aspektusai felé mutatnak.

External Links
a projekt honlapja