Tabutéma
Kiállítás és beszélgetés Major János grafikai munkái kapcsán
Időpont: 2013. április 4. - május 10.
Helyszín: Majakovszkij 102., a tranzit. hu nyitott irodája, 1068, Budapest, Király utca 102.
A kiállítás előzetes bejelentkezés alapján látogatható. Kapcsolat: +3630 570 2034.
A kiállítás témája a rejtőzködő zsidó identitás Major János munkái kapcsán, valamint a téma megközelítése Csillag Gábor antropológus és Esterházy Marcell képzőművész munkáiban.
Kapcsolódó program: Majakovszkij 102., 2013. április 4. 18 óra
Kerekasztal-beszélgetés Csillag Gábor antropológus; György Péter esztéta; Kékesi Zoltán esztéta; Major Borbála szociológus, Major János lánya és Vajda Júlia szociológus, pszichológus részvételével.
Koncepció: Csillag Gábor, Simon Vera
Kurátor: Major Borbála és Simon Vera
Közreműködött: Szakács Eszter
A kiállításon Major János azon műveit mutatjuk be, amelyekben a zsidóságról és a saját magáról kialakított képzetekkel foglalkozik. Ezeket a reprezentációkat paradox módon sajátítja ki önmaga pellengére állításával, sokszor a pornográfia eszközeivel élve. A művek nagy része a szocializmus ideje alatt keletkezett, amikor a zsidó identitás megélése, illetve a holokauszt trauma nem válhattak a nyilvánosság részéve. A kiállítással és a beszélgetéssel ahhoz a kérdésfelvetéshez szeretnénk hozzájárulni, hogy ma a zsidó identitás megélésének milyen lehetőségei vannak. Hol tart a holokauszt trauma feldolgozása, és milyen kortárs reprezentációi vannak mindennek a magyar és nemzetközi művészetben? Elmondhatjuk-e, több, mint húsz évvel a rendszerváltás után, hogy kialakult egy nyílt társadalmi-művészeti diskurzus a témáról?
Major János (1934–2008) grafikus, konceptuális művész a magyar neoavantgárd egyik meghatározó alakja volt. Az első olyan kiállítás, amely a Major-életmű átfogó bemutatására tesz kísérletet, Véri Dániel válogatásában és kurátori munkája nyomán jött létre: „A halottak élén” – Major János világa című kiállítás 2013. március 12-én nyílt meg a Magyar Képzőművészeti Egyetem Barcsay termében. A tranzit. hu Tabutéma kiállítása Major János zsidó tematikájú műveinek értelmezésére tesz kísérletet, hozzájárulva ezzel is az életmű jelentőségének bemutatásához.
Major János önmarcangolóan és kíméletlen öngúnnyal beszélt zsidó identitásáról, műveiben az antiszemita percepció kódjait használva, saját zsidó identitásának groteszk ábrázolásával a holokauszt trauma feldolgozását, illetve annak feldolgozhatatlanságát, és az antiszemitizmust vizsgálta. A majori formanyelv jellemzője a karikatúra, a szöveg, a pornográfia és a koincidencia együttes használata. „Azt a jelenséget, amikor egy közeli és egy távoli geometrikus alakzat egy ponton, a képsíkon összeér, a valóságban természetesen nem, koincidenciának nevezem.”— írta Major János. Major a koincidenciáiban a hamis és valódi viszonyával, a látszattal és a valósággal foglalkozik. Művei esetében a szerkesztett, hamis perspektíva nem csupán játék a térrel és az alakzatokkal, hanem kifejezésmód is, amellyel olyan nehezen megragadható, összetett témákkal tudott foglalkozni, mint a zsidó identitás, a holokauszt trauma és az antiszemitizmus.
Csillag Gábor a Zsidó identitás a szocializmusban / Rejtőzködő identitás című koncepciója, amely a Tabutéma kiállítás értelmezési kereteként szolgál, azt a társadalmi miliőt és annak a hétköznapokban megnyilvánuló tárgykultúráját világítja meg, amelyben Major János vizsgált művei születtek. Ez egyben Esterházy Marcell képzőművész a Tabutéma kiállításra készített installációjának kiindulási alapja is.
Ahogy Csillag írja: „A Holokauszt és általában a zsidó identitás tekintetében az államszocialista rendszer csak két reakciótípust ajánlott: egy internacionalista (identitás-elmosó, identitástagadó) utópiát; illetve egyfajta militarista antifasizmust, melyben pusztán a bosszú, s nem a feldolgozás, elrendezés, megbékélés lehetősége volt hozzáférhető. A szocialista internacionalizmus egy ideológiai mentsvárként volt felkínálva, ahonnan nézve, ha nem is feldolgozhatóvá, de valahogyan – leginkább a tagadás és a felejtés által - integrálhatóvá vált a zsidó hovatartozás. Az internacionalizmus szemszögéből nézve a zsidóság, mint minden más nemzeti vagy etnikai hovatartozás „irrelevánssá” vált. Ám a Holokauszt traumáját közvetlenül átélt túlélők számára ez nem adhatta meg a valódi feldolgozás élményét. Önazonosság és feldolgozási lehetőség híján, létrejött egy furcsa rejtőzködési-kultúra, melyben a zsidósághoz fűződő viszony, a zsidó származás csakis kódolt, eltitkolt, vagy fél-nyilvános módokon jelenthetett meg.”
Kép: Major János: Két tűz között, Kályhacsempe lelet egy gazdag budai zsidó házából X? sz. (reconstructió), vegyes tech. 1980- as évek közepe
B. és R. Major tulajdona
Támogató: Artpool Művészetkutató Központ Budapest
Major János: Két tűz között .Kályhacsempe lelet egy gazdag budai zsidó házából X? sz. (reconstructió), vegyes tech. 1980- as évek közepe,
B és R Major tulajdona
External Links
„A halottak élén” – Major János világa, Magyar Képzőművészeti Egyetem, Barcsay terem, 2013. március - április 13.