Two Meetings and a Funeral (Naeem Mohaiemen, 2017)
Háromcsatornás filminstalláció kiállítása
Időpont: 2018. május 17 - 2018. május 31.
Helyszín: Díszterem a Vasas Szakszervezeti Szövetség Székházában, Magdolna u. 5-7., Budapest 1086
Nyitva tartás:
- május 17, csütörtök 19:00-21:00
- május 18., péntek, 18:00-21:00
- május 23., szerda, 18:00-21:00
- május 25., péntek, 18:00-21:00
- május 28., hétfő, 17:00-21:00
- május 30., szerda 18:00-21:00
- május 31., csütörtök, 18:00-21:00
Programok:
Megnyitó: 2018. május 17., 19:00
Megnyitja: Pócsik Andrea, filmtörténész, kultúrakutató
2018. május 28., 18:30
Mezosfera lapszámbemutató Dominique Malaquais, kutató és író, az Institut des Mondes Africains (IMAF/CNRS) vezető kutatója; Ginelli Zoltán, kritikai geográfus, tudománytörténész doktorjelölt (ELTE Földtudományi Doktori Iskola) és Szakács Eszter, kurátor, tranzit. hu részvételével.
A tranzit.hu bemutatja a Two Meetings and a Funeral (Két találkozó és egy temetés, 2017) című háromcsatornás filminstallációt Budapesten.
A budapesti filmbemutató a tranzit.hu egy pán-periferiális hálózat létrehozására irányuló hosszútávú érdeklődéséhez, a 2017-ben kezdett pán-periféria projektjéhez kapcsolódik. Ez az elképzelés Kelet-Európát nem a Nyugathoz képest határozza meg, ahogy a kétpólusú hidegháborús időszak geopolitikája megkonstruálta, hanem a szocialista internacionalizmus eszmeiségét felidézve a „harmadik világgal” ápolt kapcsolatán keresztül.
Naeem Mohaiemen művészeti gyakorlata írásból, valamint film- és installáció készítésből áll. A Two Meetings and a Funeral című háromcsatornás filminstallációját az egyik legnagyobb presztízsű nemzetközi kiállítás, a documenta 14 felkérésére készítette, és Kelet-Európában először Budapesten mutatja be. Korábbi filmjeiben (The Young Man Was sorozat) Mohaiemen a nemzetközi, forradalmi baloldali mozgalmak vakfoltjaival foglalkozik Bangladesben, Libanonban, Japánban és Németországban az 1970-es években. Ezzel szemben a Two Meetings and a Funeral a harmadik világ szocialista mozgalmainak 1960-as, '70-es évekbeli felívelését valamint ellentmondásait vizsgálja. Ebben az új filminstallációban a szerző nem a militáns, kívülálló baloldali mozgalmak önszerveződő tevékenységére fókuszál, mint a korábbi filmjeiben, hanem az állami szinten képviselt, valóban hatalmon lévő baloldal 1970-es évekbeli politikájára, a szocializmus iránt elkötelezett harmadik világ országaiban.
„A harmadik világ nem hely, hanem egy projekt volt” – írja Vijay Prashad indiai marxista történész The Darker Nations (2007) című könyvében. Véleménye szerint a „harmadik világ projekt” egy utópisztikus szövetség volt, amely segítségével a „globális dél” átalakította volna a világ vezetését és véget vetett volna az euro-amerikai hegemóniának. A Two Meetings and a Funeral című műben két különböző szövetség ütközik össze. Az egyik, a szocialista, antiimperialista el nem kötelezettek országok mozgalma, amelyet 1961-ben alapítottak „harmadik útként” olyan országok, amelyek sem a nyugati, sem a keleti blokk hatalmai felé nem kívántak elköteleződni (bár a gyakorlatban ez gyakran elmosódott). A második, az Iszlám Együttműködés Szervezete, amely 1969-ben alakult meg egy vallási alapú, több nemzetállamot magába foglaló szövetségként. A két platform közötti éles különbség Banglades történetében bontakozik ki, amely 1971-ben vívta ki a függetlenségét. Ezen belül egy ideológiai fordulópont követhető végig, ahogy a függetlenségét újonnan kivívó ország, Banglades, annak érdekében, hogy legálisan is létrehozza nemzetállamát, először, 1973-ban Algériában csatlakozik az el nem kötelezett országok mozgalmához, majd egy év múlva, 1974-ben részt vesz az Iszlám Együttműködés Szervezetének találkozóján Pakisztánban. Tágabb összefüggésben a szocializmustól az iszlamizmus felé való fordulás a „harmadik világ projekt” összeomlásának az egyik kulcsmozzanataként értelmezhető. Mindehhez az is hozzájárult még, hogy megtűrték az el nem kötelezett országok mozgalmában azokat az autokrata vezetőket, akik ugyan a nyugati gyarmatok felszabadításáról beszéltek, de valójában újratermelték a gyarmatosítás logikáját a felszabadulás utáni társadalmakban.
Mi következik a gyarmatosító hatalomtól való befejezetlen felszabadulás után? A baloldali mozgalmak 1960-as, '70-es évekbeli kudarcának milyen hatása van jelenre és a jövőre nézve? Ez néhány kérdés, amit a Two Meetings and Funeral felvet.
Naeem Mohaiemen Two Meetings and a Funeral című projektje (2017) a documenta 14, valamint a Sharjah Art Foundation és a Ford Foundation/Just Films megbízásából készült. Támogatta a Bengal Foundation (Banglades); Tensta Konsthall (Svédország); Arts Council (Egyesült Királyság). További támogatók: Tate Films/Tate Modern (Egyesült Királyság) és Experimenter (India).
Naeem Mohaiemen filmeket, installációkat készít azzal a céllal, hogy bemutassa a harmadik világ, és az egész világra kiterjedő szocialista kísérletek elvesztett baloldali utópiáiról és be nem teljesedett dekolonizációjáról szóló kutatásait. Munkáinak terepe egy olyan „forradalmi múlt, amely egy hirtelen kitörő forradalmi jelenben kap értelmet„ (Kaelen Wilson-Goldie). Annak ellenére, hogy műveiben kiemeli, ahogy a baloldali mozgalmak hajlamosak félresikló szövetségekre lépni, a még meg nem született új nemzetközi baloldali mozgalom reménye, mint a jelen faji és vallási konfliktusaira adható egyetlen megoldás Mohaiemen megközelítésének az alapja. Projektjének korábbi fejezeteit a következő helyeken mutatták be: Shilpakala Academy (Dakka), Ashkal Alwan (Bejrút), Al Hamra (Lahore), Kiran Nadar (Delhi), Bait Ghulom Ibrahim (Sardzsa), Museum of Modern Art (New York), Tate Britain (London) és Museo Universitario Arte Contemporáneo (Mexikóváros). Jelentősebb írásai: Islamic roots of Hip-Hop (Sound Unbound, 2008), Traitors, a Mutable Lexicon (Supercommunity, 2015), Anabasis of the Japanese Red Army (e-flux Journal, 2015), Loneliness of the Long Distance Campaign (Assuming Boycott, 2017). Mohaiemen a 2018-as Turner-díj egyik jelöltje.
A kiállítás helyszíne a Two Meetings and a Funeral projektet a hazai munkásmozgalommal, az első magyarországi szakszervezet számtalan fordulóponttal teli történetével kapcsolja össze. Az először, 1877-ben szakegyletté formálódott vasas szakszervezet 1903-ban vált országos szövetséggé. A Vasas Szakszervezetben a két világháború között az érdekképviseleten túl a közművelődés és a progresszív kultúra is fontos szerepet töltött be. Mindezeken túl, a szakszervezet részt vett a fasiszta diktatúra kiépülését elutasító ellenállásban, amely során több szakszervezeti tag is életét vesztette. A második világháború után a szakszervezet elvesztette önállóságát, érdekképviseleti, alulról szerveződő jellegét, és beépült a kommunista párthatalomba. Így fordulhatott elő, hogy 1949-ben, a hírhedt Rajk-per helyszínének a Vasas díszteremet választották. A szakszervezet a rendszerváltás után is, a jelenlegi korhoz alkalmazkodva tovább működik a Magdolna utcai székházában.
A Székház 1928-ban épült, szecessziós-modernista elemekkel, amelynek központja a vas-és fémmunkásokat ábrázoló üvegablakokkal díszített grandiózus díszterem, ahol a filminstalláció is látható. A kiállítás helyszíne így egyben a Two Meetings and a Funeral egyik gondolati elemére is utal: a filmben New York-ban, Algírban és Dakkában olyan szimbolikus épületekbe is elkalauzol a rendező, amelyek a nemzetközi modernizmus mentén létrejövő, mára ideológiailag kiüresedett, de még használatban lévő, építészeti maradványoknak tekinthetők.
A kiállítással párhuzamosan jelenik meg a tranzit.hu által kiadott Mezosfera (mezosfera.org) angol nyelvű online magazin új tematikus száma. A tematikus szám témája a nemzetközi szocialista szolidaritás összetett és ellentmondásos története, különös tekintettel Magyarország és harmadik világbeli országok diplomáciai-kulturális kapcsolataira, illetve a pán-afrikanizmus és a pán-arabizmus gondolta mentén létrejövő kulturális események az 1960-as, '70-es éveben. 2018. május 28-án a Mezosfera lapszámbemutató résztvevői: Dominique Malaquais, kutató és író, az Institut des Mondes Africains (IMAF/CNRS) vezető kutatója, Ginelli Zoltán,, kritikai geográfus, tudománytörténész doktorjelölt (ELTE Földtudományi Doktori Iskola) és Szakács Eszter, kurátor, tranzit.hu.
A Two Meetings and a Funeral budapesti bemutatóját szervezte: Szakács Eszter, tranzit.hu.
Asszisztens: Árva Judit
Installáció: Kerekes Gábor, Hatházi László
Videótechnika: Szőnyi András, Radics Márk
Hangtechnika: Zsom Roland, Varga Norbert, Horváth Martin, Koros Attila (Mamut Sound)
Külön köszönet: Hegyi Dóra, Kovács Zoltán, Lázár Eszter, Nagy Edina, Pócsik Andrea
A 88 perces film angol nyelven, angol felirattal tekinthető meg.
További kapcsolódó program:
Művészetelméleti és gyakorlati szabadiskola
Olvasókör a Two Meetings and a Funeral című projekt kapcsán
Az olvasókör témái és időpontjai:
2018. április 16., 17:00-18:30: A globális történelem egy lehetséges értelmezése (Susan Buck-Morss történelemszemlélete és Naeem Mohaiemen filmjei)
2018. május 7., 17:00-18:30: "A harmadik világ nem hely, hanem egy projekt volt." (Vijay Prashad: The Darker Nations, 2007)
2018. május 14., 17:00-18:30: Magyarország kapcsolata az el nem kötelezett országok mozgalmával. Vezeti: Búr Gábor, történész, az ELTE BTK Új- és Jelenkori Egyetemes Történeti Tanszék tanszékvezetője
Az olvasókört Szakács Eszter (tranzit.hu), valamint Lázár Eszter és Nagy Edina (Magyar Képzőművészeti Egyetem, Képzőművészet-elmélet Tanszék; MMI ELTE, Esztétika Tanszék) szervezik, a MKE mesterszakos hallgatóinak részvételével.
További információ az olvasókörről
Naeem Mohaiemen: Two Meetings and a Funeral (részlet), 2017. Többcsatornás digitális videóinstlláció, színes, több-csatornás hang, 88 perc. Hessisches Landesmuseum, Kassel, documenta 14. Fotó: Michael Nast
Related
Olvasókör Naeem Mohaiemen Two Meetings and a Funeral című projektje kapcsán