Három alkalmas szeminárium-sorozat
A Lehetőségek tere téli művészeti szeminárium-sorozatát, a Túlélési stratégiákat harmadszorra szervezzük meg, idén a kalóz-gondoskodás hívószó mentén.
A kortárs társadalmak egyik hiánybetegsége a gondoskodásról való lemondás. Míg minden emberi együttélés alapja a kölcsönös függés és a szolidaritás, a globális neoliberális gazdaság által vezérelt politika az egyénre, vagy a jól-rosszul működő mikrocsaládra terheli a gondoskodás felelősségét. A jóléti állam egészségügyi, oktatási, kulturális és szociális feladatait egyre kevésbé és nem megfelelően látja el. Ezt a hiányt részlegesen üzleti alapon működő intézmények és olykor a civil szektor vállalja fel, így sokaknak nincs hozzáférése a megfelelő ellátásokhoz és szolgáltatásokhoz.
Amikor független, alulról szerveződő és megoldásokat hozó projekteket kezdeményeznek civilek vagy aktivisták, vállalva a törvényes keretek áthágását, „kalóz gondoskodásról” (Pirate Care) beszélhetünk. Ezt a fogalmat tágabb értelemben egy 2019-ben létrejött transzdiszciplináris és transznacionális kutatási projekt és hálózat kezdte el használni, amely egy közös, független gondoskodási infrastruktúra létrehozása érdekében jött létre. A projekt többek között olyan kezdeményezéseket ölel fel, amelyek a rendszerszinten tiltott abortusz, a szegregált oktatás, vagy a hajléktalanság büntetése ellen lépnek fel. E segítő gyakorlatokat gyakran nem ismeri el, sőt kriminalizálja vagy üldözi a hivatalos rendszer.
A magunk részéről a kritikai kultúrát is a gondoskodás kifejeződésének tekintjük, amely kortárs problémákat fogalmaz meg és megkérdőjelezi a status quo-t azzal a céllal, hogy helyreállítsa és erősítse a változtatásra és cselekvésre való képességet. Ugyanakkor a szociális érzékenységet mellőző neoliberális világrend a kapitalizmus egy újabb olyan fázisa, amelyben a kritikai kultúra és ezen belül a progresszív művészet szerepe megkérdőjeleződik. Háttérbe kerül és szinte láthatatlanná válik a tömeges szórakoztatásra, a kísérletezést mellőző intézményekre épülő, központosított és kommercializálódott kultúratámogatás árnyékában.
Az idei Túlélési stratégiák szeminárium sorozatunkban arra hívunk, hogy közösen gondolkodva, közösségi élményekre alapozva teremtsük meg a “kulturális kalóz gondoskodást”, amely inkluzív, elfogadó és más területeken is szolidaritásra sarkallhat. Ebben lesznek segítségünkre a workshopok témáit felvető és a közös gyakorlatok facilitátoraként működő művészek.
1. alkalom: STEPHANIE WINTER (Bécs)
2025. február 21. 18.00-19.30
Stephanie Winter nyilvános prezentációja a Salon Hybrid és egyéb művészeti tevékenységéről
2025. február 22. 10.00-17.00 workshop előzetes jelentkezés alapján. Jelentkezési határidő: 2025. február 17.
Stephanie Winter
KÖZÖS ÉLMÉNY WORKSHOP: Felkészülés a változásra
Ez a workshop nyitott és változó teret kínál arra, hogy a közösségi képzelet és kreativitás használatával, valamint a közösségi kapcsolódás segítségével felkészüljünk a változásra. Egy biztonságos és befogadó közeget teremtve, a workshop arra hívja a résztvevőket, hogy közösen gondolkodjunk a társadalmi kihívásokról, a gondoskodásról, az aktivizmusról és az összetartozásról, miközben elképzeljük a világban való létezés új módjait.
A foglalkozást Ursula K. Le Guin amerikai sci-fi író The Carrier Bag Theory of Fiction (A történetmesélés tarisznya-elmélete, 1986) című esszéje ihlette, amely a tarisznyáról vagy edényről, a gyűjtés eszközeiről elmélkedik - nem csak a fizikai táplálékról, mint a magok és az étel, hanem a történetekről, perspektívákról és álmokról is. Az elmélet megkérdőjelezi a hagyományos, lineáris, konfliktusra vagy hódításra összpontosító elbeszéléseket, és ehelyett a táplálást, a tartást és az együttműködést hangsúlyozó történetek mellett érvel. Együtt teret teremtünk az átalakító potenciálok felszínre törésének.
A foglalkozást Ursula K. Le Guin The Carrier Bag Theory of Fiction című műve ihlette, amely a hordtáskáról vagy edényről mint a gyűjtés eszközéről elmélkedik - nem csak a fizikai táplálékról, mint a magvak és az étel, hanem a történetekről, perspektívákról és álmokról is. Az elmélet megkérdőjelezi a hagyományos, lineáris, konfliktusra vagy hódításra összpontosító elbeszéléseket, és ehelyett a táplálást, a tartást és az együttműködést hangsúlyozó történetek mellett érvel. Együtt teret teremtünk az átalakító potenciálok felszínre törésének.
A nap folyamán arra hívjuk a résztvevőket, hogy vegyenek részt különböző gyakorlatokban, amelyek mind az egyéni, mind a kollektív képességeket aktiválják a téma kapcsán. A foglalkozás meditatív gyakorlatokból, megosztásból, közösségi rituáléból és az adott közösség helyzetének feltérképezéséből áll majd.
A Stephanie Winter által vezetett meditatív gyakorlatok segítenek elgondolkodni belső tájainkról, és megnyitják a képzelet és a kreativitás útjait. Az ezt követő megosztás blokkhoz a résztvevők a gondoskodáshoz, reményhez vagy átalakuláshoz kapcsolódó személyes dolgokkal járulhatnak hozzá − egy gesztussal, dallal, tárggyal, gondolattal vagy történettel. Ezeket a felajánlásokat egy közösségi rituáléba szőjük bele, ahol az adás és az elfogadás cselekedetei elmélyítik kapcsolatunkat egymással és a minket körülvevő világgal. Majd egy a helyzetünket feltérképező gyakorlat következik, melynek az a célja, hogy láthatóvá tegye a belső és külső tájaink közötti kapcsolatokat. Ez a tevékenység segít elgondolkodni azon, hogy hol találkozik a személyes gondoskodás és a közösségi szolidaritás, új rálátást kínálva arra, hogyan viszonyulunk önmagunkhoz, egymáshoz és a világhoz, amelyben élünk.
Mit hozz magaddal?
Arra kérjük a résztvevőket, hogy hozzanak magukkal egy olyan felajánlást, amely a gondoskodás, a remény vagy a változtatás témájához kapcsolódik - ez lehet (a workshop idejére kölcsönzött) tárgy, dal, történet, gesztus vagy gondolat.
Kinek ajánlott?
A workshop mindenki számára nyitott, aki kíváncsi a gondoskodás, a változtatás, a közösség és a közös munka témáinak feltárására. Akár művész, vagy, akár aktivista, vagy egyszerűen csak érdeklődsz a kollektív gyógyulás és a kreatív gondolkodás iránt, ez az alkalom lehetőséget kínál arra, hogy hasznos beszélgetésekben és kapcsolódásokban lvegyél részt. Előzetes tapasztalat nem szükséges, hozd magaddal a kíváncsiságodat és a megosztásra való nyitottságodat.
2. alkalom: GYENES ZSÓFIA-GRÓF FERENC
2025. 03.15. 10.00-17.00 workshop előzetes jelentkezés alapján
Jelentkezés március 10-ig
18.00-19.30 nyilvános prezentáció
Jégmeanderek
Gyenes Zsófia szín- és textiltervező, valamint Gróf Ferenc képzőművész workshopjának kiindulópontja Maria Mies jéghegy-metaforája. A német szociológus Veronika Bennholdt-Thomsen-nel közösen jegyzett The Subsistence Perspective: Beyond the Globalised Economy (A létfenntartás perspektívája: Túl a globalizált gazdaságon) című könyvét 1999-ben publikálta. Az egyik világhírűvé vált diagramja a kapitalista patriarchátus gazdaságának jéghegy-modelljét ábrázolja: ennek kisebb, látható része a tőke, valamint a munkaszerződéssel szabályozott, legális foglalkoztatás, a bruttó nemzeti jövedelem világa. A nagyobb, "vízfelszín alatti", láthatatlan része azonban mindazon gazdasági folyamatok összessége, amelyek a szabályozatlan és kíméletlen kizsákmányolás áldozatai.
A workshop keretében ezt a láthatatlan többség gazdasági elnyomását bemutató ábrát dolgozzuk fel, a mindenkori adminisztráció egyik kedvelt sokszorosító grafikai eszközével, bélyegzőkkel. A műhelymunka lehetőséget teremt arra, hogy a résztvevőkkel közösen gondoljuk tovább Maria Mies ökofeminista kritikáját és annak emancipációs lehetőségeit. Pecsétek és nyomódúcok segítségével készítünk textil- és papíralapú grafikai munkákat, reflektálva a jéghegy-metafora által felvetett kérdésekre.
Gyenes Zsófia (1977, Budapest) textiltervező és képzőművész. Tanulmányait Budapesten és Párizsban végezte, az ENSAD (Ecole Nationale Supérieure des Arts Décoratifs) textil szakán 2004-ben diplomázott. Majdnem húsz év divat, lakberendezés és autóipar területén végzett textiltervezői munka után 2022-ben kezdett önálló művészeti praxist.
Gróf Ferenc (1972, Pécs) a Société Réaliste csoport alapító tagjaként nyelvi és tipográfiai elemekből, statisztikákból, kartográfiai jelekből hozott létre különös művészeti nyelvet a társadalmi folyamatok vizsgálatára, a múlt és a jelen összefüggéseinek felmutatására. A csoport felbomlását követően a látásmód és a szemlélet megmaradt, munkái a tervezőgrafika és a térbeliség keresztmetszetében álló ideológiai lenyomatokkal foglalkoznak.