Generatív kurátorság: Egy új nemzetköziség felé?
Művészetelméleti és gyakorlati szabadiskola Kate Fowle-lal
Időpont: 2013. május 16-19.
Helyszín: Majakovszkij 102, a tranzit. hu nyitott irodája, 1068 Budapest Király utca 102., 1. emelet
A szemináriumon való részvételhez egy angol nyelvű motivációs levél szükséges, amelyet 2013. április 15-ig várunk a office@tranzitinfo.hu címen.
A motivációs levélnek a következő kérdésekre adott választ kell tartalmaznia:
- Mit jelent ma szerinted kurátorként „nemzetközinek” lenni? (max. 200 szó)
- Mutass be egy magyarországi eseményt, kiállítást, művészeti projektet, vagy művészeti szervezetet az elmúlt harminc évből, amely véleményed szerint érdekes módon (pozitív vagy negatív példaként) foglalkozott a „nemzetköziség” kérdésével.
- Mire számítasz, mit szeretnél a szemináriumból tanulni?
A szeminárium során a résztvevők 5-10 percben bemutatják az ötleteiket, választott témájukat, amelyet a motivációs levélben vetettek fel. A résztvevők előre fognak kapni olvasmányokat
A szeminárium témái:
Ahogy a kurátor szerepének meghatározására irányuló szerteágazó vitákban feltűnt a kurátori munka mint egy specifikus módszertan értelmezése is („curatorial”), a legfontosabb tényezők, amelyek mentén ma a kurátori munka értelmeződik (és értékelődik), többek között az, hogy a kurátori tevékenység mennyire képes megszólítani és kritika alá vonni aktuális társadalmi és politikai problémákat; hogy egy projekt mennyire képes reflektálni arra a közegre, amelyben létrejön; illetve, hogy egy kiállítás, egy esemény, és még egy intézmény is, mennyiben jelentenek valódi platformot a kurátorok, művészek, és a résztvevő közönség elképzeléseinek. A kurátori pozíció egyre inkább egy intézmény átalakítására, mintsem mandátumának fenntartására irányul: egy folyamatosan szélesedő geopolitikai keretek között működő szintén állandóan táguló művészeti világ folyamataival, funkcióival, struktúráival való kísérletezés.
Amíg az 1990-es években az új nemzetköziség kihívásaival és a globális biennálék elterjedésével lehetőség nyílt az egymástól különböző és távol élő szakemberek párbeszédére, addig a 2000-es években új művészeti „központok” és új intézmények alakultak ki, amelyek nemzetközi és regionális hálózatok kiépítését teszik lehetővé. Ezek az intézmények különböző platformokat hoztak létre, amelyek képesek olyan generatív projekteket és kutatásokat kezdeményezni, amelyek túlmennek a hagyományos kortárs művészeti múzeum keretein, és egyúttal a biennálé struktúra „stop-start” problematikájára is képesek rámutatni.
Ugyanakkor, a kurátorok, a kritikusok, és művészek egyre inkább az állandóan táguló társadalmi és politikai keretek folyamataival, struktúráival és hierarchiáival foglalkoznak, mintha a decentralizációt és a változékonyságot fogadtuk volna el status quónak. Azonban, ami politikainak számít egy helyen, ugyanaz másutt pusztán reakciósnak tűnhet. Ahogy a globális politika terepe folyamatosan bővül és változik, mit jelent ma a „nemzetköziség” a művészeti tevékenység, az intézmények és a kurátori gyakorlat esetében? Mi a szerepe a nemzetközi kiállításoknak? Mit jelent a „globális” vagy a „nemzetközi” Bejrútban, Aucklandben, Lagosban, Budapesten, Abu Dzabiban, Montevideóban vagy Gázában?
Kate Fowle egy nyilvános előadást tart 2013. május 16-án, 19 órakor a Ludwig Lépcsőn az Independent Curators International (ICI) intézményéről és az utazó kiállítási programjáról, valamint egy zártkörű szemináriumot tart az említett témákról és kérdésekről.
A szeminárium kísérőprogramjaként bemutatjuk az ICI legrégebben futó utazó kiállítását, Hans Ulrich Obrist idén húsz éves do it projektjét. A do it mintegy 250 művész instrukcióinak gyűjteménye, amelyből egy esemény keretében mutatunk be válogatást.
A szeminárium és a kapcsolódó esemény szervezésében közreműködik Somogyi Hajnalka független kurátor.
Kate Fowle nemrégiben lett a Garage Center for Contemporary Culture, Moszkva főkurátora, és a New York-i Independent Curators International (ICI) igazgatójaként dolgozik tovább. 2009 óta, az ICI ügyvezető igazgatójaként az intézményt a kurátori gyakorlat és diskurzus vezető platformjává alakította. Korábban a pekingi Ullens Center for Contemporary Art első nemzetközi kurátora volt, 2002 és 2007 között a San Franciscó-i California College of the Arts kurátori mesterképzésének vezetője volt, amelyet Ralph Rugoff-fal közösen alapítottak. Mielőtt 2001-ben az Egyesült Államokba költözött a londoni Smith + Fowle kurátori együttműködés társigazgatója volt, amely során különböző projekteket dolgoztak ki 1996 óta az Egyesült Királyságban. Ezt megelőzően az eastbourne-i (East Sussex) Towner Art Gallery and Museum kurátoraként dolgozott.
Somogyi Hajnalka független kurátor Budapesten. Az ELTÉ-n művészettörténészként végzett, valamint a New York állambeli Bard College-on, a Center for Curatorial Studies mesterképzésében vett részt. 2009 és 2012 között a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészet Múzeum kurátoraként dolgozott, 2001-2006 között a Trafó Galériát vezette. A Dinamo és az Impex független művészeti helyek társalapítója. Legutóbbi kiállításai: Try Again, Fail Again, Fail Better. (Műcsarnok/ Kunsthalle, Budapest, 2008), Gets Under the Skin (Storefront for Art and Architecture, NYC, Bard College, Annandale-on-Hudson, NY, 2009, és Musee d'art contemporain de Montreal, 2010), A képzelet tudománya (Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum, Budapest, 2010), és Yona Friedman: A nemépítés gyakorlata (Erőss Nikolettel, Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum, Budapest, 2011).
kép: © Independent Curators International (ICI)
